Aggódni kéne!? Azért én inkább megvárom, hogy mit csinál a csapat! Mert tény, hogy a magyar kardozó fiúktól ennél többet lehetett várni, de ugyan ezek a fiúk 9 hónappal ezelőtt világbajnokok lettek, és sokkal többet leraktak már az asztalra, mint sem hogy egyetlen versenynap alpján ítélkezni lehetne felettük. És vannak más tények is, amit aki akar, hívjon magyarázkodásnak, akkor sem lehet ezeket figyelmen kívül hagyni.
1. Egyiküknek a sorsolás miatt ki kellett esnie már az első körben!!!
2. Nemcsik Zsolt és Szilágyi Áron mestere az indulás napján elhunyt. Senki ne mondja, hogy ez nem számít!
3. Gerevich György nem egy hónapja volt beteg, már régóta tudtuk, hogy baj van. A felkészülési körülmények így a fiúk számára koránt sem lehettek ideálisak. És itt most nem elsősorban a lelki teherre gondolok, hanem arra, hogy Gyuri bácsi sajnos már nem tudott intenzíven mozogni, és úgy iskoláztatni, ahogy szeretett volna.
4. Zsolt és Áron gyerekkoruk óta Gerevich mesternél voltak, soha nem iskoláztak másnál. Mégis az olimpia előtt már hetekkel más edző iskoláztatta őket, ami igenis számít! Nem kaptak rosszabb iskolát, egész egyszerűen mást, nem azt, amihez azóta hozzá voltak szokva, amióta kardot vettek a kezükbe!
5. Szilágyi Áron borzasztó tehetséges, lenyűgöző amit a páston csinál, óriási élmény őt élőben látni vívni. De 18 éves, aki azt várta tőle, hogy élete első olimpiáján majd tönkre veri a vén rókákat, azt az amerikai Smartot, aki már Athénban is 4-ben volt, és volt idő amikor a világranglista élén állt, az ne csodálkozzon, hogy csalódott!
6. Nemcsik ellenfele enyhén szólva nem látogatja a világkupákat, nem sokat lehetett róla tudni, míg a kínainak más dolga se volt, mint Zsoltot elemezgetni. Ettől függetlenül Nemcsik önmagához képest nem vívott jól, de attól még ez is egy tény.
+1
Mellékesen megjegyezném, hogy ha a fentiek mind magyarázkodásnak számítanak, és valóban válságban a magyar férfi kardvívás, akkor legalább nem kell egyedül siránkoznunk, mert az oroszok is velünk tarthatnak. A jelenkor legnagyobb férfi kardozója, Stanislav Pozdnyakov és az elmúlt évek másik meghatározó vívója, Alexey Yakimenko, de még a harmadik emberük, Nikolay Kovalev is az első kanyarban búcsúzott. Elfelejtettek volna vívni az oroszok? Mindenki utolérte őket technikai tudásban? Nem hiszem! Amíg az uszodában a világcsúcstartóval ritkán fordul elő, hogy nem nyer, addig a vívás az egy ilyen sportág.
Utolsó kommentek