Már csak a nyújtó volt hátra, ahol a német Fabian Hambüchen toronymagas esélyes lett volna, ha nem láttuk volna már leesni a szerről a csapatversenyen és az egyéni összetettben is. A kérdés az volt, hogy vajon képes volt-e azóta összeszedni magát. Hát csak részben, mert le ugyan nem esett megint, de rontani rontott, és nem is tornázott olyan lenyűgözően, ahogyan azt az elmúlt világversenyeken megszokhattuk tőle. Ez így az olimpiai bajnoki címre kevés volt, de legalább végre elcsípte a bronzérmet, vagyis mégsem megy haza üres kézzel, de korántsem lehet elégedett, hiszen két éremért jött, köztük egy aranyért. 

Az ezüstérem az amerikai Jonathan Hortonnak jutott, aki ezzel az amerikaiak második érmét nyerte a férfiaknál a csapat bronz után, míg a bajnok ismét egy kínai lett, Zou Kai személyében. Ezen a szeren a világbajnokságon egyébként csak 20. volt még.

A házigazdák újabb győzelme egyben azt is jelenti, hogy a férfiaknál megnyerhető nyolc aranyból hetet tartottak otthon, egyedül az ugrásban nem álltak dobogón. Összességében pedig a 14 számból kilenc végződött kínai győzelemmel, így messze ők lettek a torna legeredményesebb nemzete.