Mármint a csoportelsőséghez. De majdnem botlás és hatalmas zakó lett belőle. Szoros, 4-4-es első negyed után a félidőben 9-5-re vezettek a pólós fiúk Ausztrália ellen. A harmadik játékrészben azonban visszajöttek a déliek, a bírók szinte minden támadásuknál befújták a kiállítást. A záró 8 perc előtt 11-9-re még vezettünk, utána viszont megkezdődött az agysejt irtás. Legalábbis nekünk, magyaroknak.

Az utolsó negyedben nem egyszer vezethettek úgy támadást Maitlandék, hogy ha betalálnak, egyenlítenek. Mi pedig két kézzel tékozoltuk a lehetőségeket, volt két gólvonalas "nemgólunk", Kásás 5 méterest rontott, Molnár pedig addig várt az ötös befújására, míg elvették tőle a labdát.

Így aztán 34 másodperccel a vége előtt egy gólos magyar előnynél támadhattak az ausztrálok, ám hála Istennek Howden lövése a kapufáról a képzeletbeli gólvonalunkra pattant, ahonnan Szécsi kikanalazta. A vége: 13-12 ide.

Úgy tűnik, nem hiába kezdődik úgy nemzeti himnuszunk: "Isten, áldd meg a magyart", mert most bizony elkelt az égi segítség.

Válogatottunk tehát majdnem elbukott egy simának ígérkező meccset, a bekapott 12 gól tökéletesen példázza gyenge védekezésünket. De mi nézzük inkább a jobbik oldalát: nyertünk, és ha két nap múlva Kanadát is elporoljuk, akkor benn vagyunk a négy között.

Magyar gólszerzők: Molnár (3), Kis Gá. (2), Kiss Ge. (2), Biros (2), Benedek, Varga Dá., Varga Dé., Madaras

Ausztrál gólszerzők: Pietro Figlioli (3), Thomas Whalan (2), Robert Maitland, Tim Neesham, Richie Campbell, Gavin Woods, Sam McGregor, Anthony Martin, Rhys Howden