A súlyemelő versenyek vége felé végre már nemcsak a kínaiaknak, hanem másoknak is jut babér. Mert bár valóban lenyűgöző, amit produkáltak, (a megszerezhető 15 aranyéremnek több mint a felét, nyolcat elvittek) fölényük már sok(k) volt.
Szerencsére most föllélegezhetünk, mert ha csak nagy nehezen is, de kiderül, hogy nemcsak Ázsiában, hanem Európában is vannak erős emberek. Pedig már kezdtünk kételkedni, vagy azt gondolni, hogy bennünk van a hiba, a sikeres európai évtizedek csak tűnékeny illúziók voltak.
A csuda tudja - noha a súlyemelősport vegytisztaságával kapcsolatban ugyebár a mai napig lehetnek kételyeink - de a régebbi időszak nekem valahogy jobban tetszett. Az, amelyben még a magyarok is jók voltak.
Ez azonban már csak a múlt.
A mai hét szűk esztendőben már annak is örülnünk kell, ha az európaiak legalább néhány súlycsoportban állják a versenyt.

A férfiak 105 kg-os súlycsoportjában a fehérorosz Andrej Aramnau volt az egyik ilyen sportoló. A 20 éves fiatalember ugyanis három világcsúcsot emelve (200/236/436) nyert aranyérmet. S világ láss csodát, mögötte is három európai versenyző végzett, az orosz Klokov és Lapikov, valamint a lengyel Marcin Dolega.
Teljesítményük értékét nem csökkenti, hogy kínai vagy koreai versenyző nem indult ebben a súlycsoportban. Az elmúlt évek világversenyeit rendre mások nyerték, így inkább nem is próbálkoztak.
Szóval megvan az európai diadal, és ez jó.
Már csak azt nem értem, hogyan érték el. A kétségkívül rendkívül tehetséges Aramnau például 2006-ban még a 94 kg-ban versenyzett, de röpke két év alatt sikerült úgy beleerősödnie a 105 kg-os súlycsoportba, hogy Pekingben simán letarolta a mezőnyt.
Ritkaság, hogy valaki ennyire fejlődőképes legyen.
Ha valaki tudja, hogy kell ezt csinálni, szóljon.
Hátha alkalmazható a módszer a kisebb súlycsoportokban is.
Vagy ez utóbbit inkább az ázsiaiaktól kérdezzük meg?
Valahogy tisztázni kéne ezt a kérdést.
Apropó, erről jut eszembe.
Nem tudom tudják-e, de a népi gyógyászati tapasztalatok, és a korszerű vizsgálatok alapján az emberi vizeletnek komoly fertőtlenítő és tisztító hatása van.
Elég egy egészségeset pisilni, és máris eltűnik a fertőzés.
Mai, kémiai anyagokkal terhelt világunkban persze ez nem is olyan könnyű. Az a sok ételszínezék, tartósító, meg a városi levegőben lévő benzolszármazékok stb., bizony megnehezítik a dolgot.
Akkor hát?
Elbizonytalanodtam.
Lassan már pisilni sem merek.
Szerencsére a súlyemelők jóval bátrabbak nálam.