Állandóan azt szajkózza minden sportújságíró, hogy a 'rutin meg a börtönévek'-nek köszönhetően történt ez, vagy az. Még rosszabb esetben a rutinnal magával magyaráznak szinte minden utolsó percekben történő fontos eseményt. Nagy örömömre ma a férfi kosárlabda tornán bebizonyították a csapatok, hogy ez a játék nem a rutinról szól, sokkal inkább a tehetségről. Meg a csapategységről. Legalábbis nálam mindenképpen.

A férfiak második játéknapján az olimpiai bajnokot - akiknél rutinosabb, rafináltabb csapat kevés van - verő Litvánia ma lemosta Iránt.  Mert sokkal több jó játékosa van. És mert tudtak produkálni egy 18-0-ás rohanást a második negyedben, no meg kőkeményen fogták Ázsia bajnokának legfontosabb játékosát, Ehadadit.

Az A-csoport másik eddigi mai mérkőzésén Horvátország az Európa-bajnok oroszokkal csapott össze. Déli szomszédaink - csupán 3, 1980 előtt született játékossal a keretében, akik inkább kiegészítőemberek - megint parádésan dobták a triplákat (15/8), jól szedték a lepattanókat, és mindig volt valaki, aki előlépett a sorból amikor arra a legnagyobb szükség volt. Saját bevallásuk szerint a régóta régi önmagát - emlékszünk még Kukocra és azon horvát generáció eredméyneire? - kereső délszlávoknak jót tett az athéni olimpiai seljtezőtorna. Összekovácsolódtak, van bennük tűz, márpedig ha egy horvát - vagy szerb vagy török vagy görög - társaság vérszemet kap, nehezen legyőzhetővé válik.

A B-csoportban viaskodik az egyik olyan európai csapat, amelyik leginkább kétpólusú. A Nowitzki és Kaman vezette német csapatról van szó természetesen, márpedig egy Panaiotis Iannakis kaliberű taktikai géniusz - ő volna a görög válogatott szövetségi kapitánya - ezt könnyne kihasználja. Aki a Team USA-t sima kettő-kettőzést alkalmazva meg tud veretni fiaival, annak egy kétszemélyes brigád nem okoz gondot. Főleg egy olyan tehetséges hátvédnégyessel, amilyen Görögországnak van. Papaloukas, Spanoulis és Diamantidis termeltek 50 pontot, a nagyemberek Nowitzkit 20 alatt tartották, így a 23 pontos különbség nem lehet meglepő.

De a legjobb szemléltetés a rutin kontra tehetség összevetésre talán a világbajnok Spanyolország Kína elleni mérkőzése volt. Mínusz 14-ről indult neki az ibériai alakulat az utolsó negyednek, ahol valami elképesztően teljesítettek. A 23 éves Rodolfo 'Rudy' Fernandez - Protlandben dörzsölhetik a tenyerüket - és természetesen Pau Gasol hátán cipelte a csapatot. Az utolsó percben 70-nél utolérték a spanyolok ellenfelüket egy 'La Bomba' Navarro triplával. Kína Wang Zhizhi duplájával megint előnyt szerzett, amire érkezett a válasz Marc Gasoltól. 16 másodperc volt hátra. Egy labda a házigazdának a meglepetéshez. És akkor jön egy 18 éves zseni aki nem csak a passzsávban, de az összes leütésnél ott van a tapasztalt Liu Wei mellett. Belepiszkál egyszer, nem szerez labdát. Belepiszkál még sokszor és labdát szerez. Kiharcolva a hosszabbítás lehetőségét, ahol söpört a világbajnok.

A suhanc neve Ricky Rubio. Jegyezzék meg azok is, akik nem kosárlabda fanatikusok. Ahogy azt is, hogy 14 pontot kapni az utolsó 15 percben nem rutin kérdése. Hanem tudásé.

Litvánia - Irán 99-67  (15–20, 31–14, 28–19, 25–14)

Horvátország – Oroszország 85–78

Görögörszág - Németország 87-64 (21–23, 23–10, 25–15, 18–16)

Kína - Spanyolország  75-85 (18–20, 28–17, 15–10, 11–25, 3–13) h.u.