Akshalov Merey- Varga Miklós 12:3.

Az eredmény azt mutatja, a magyar ökölvívónak nem sok esélye volt a kazah versenyzővel szemben a 60 kg-os kategóriában. Sajnos, noha a különbség talán túlzó, a látottak alapján Akshalov valóban jobb volt Vargánál. Ahogy Káté Gyula, úgy Varga is úgy kapott ki, hogy talán az első menetet leszámítva, nem tudta megelőzni ellenfelét, és a védekezése is lyukas volt.

Egyelőre tehát nem állunk túl jól, s tudjuk, hogy Bedák Pál sorsolása is nehéz.

Azt azért halkan megjegyzem, a bírók működésére sok mindent mondhatunk, de hogy hibátlan, azt nem. Nem rajtuk múlt a két magyar fiú veresége, de néhány tiszta ütésnél bizony elfelejtették megnyomni a gombot. A pontozóbírók működése egyébként örök vitatéma a sportágban. Mégha az őket érő tömérdek bírálatból gyököt is vonunk, akkor is marad épp elég vaj a fülük mögött.

De mondom, a vereségek nem ezért következtek be.

Persze az is igaz, hogy a szívünk mélyén tudtuk, sem Káté, sem Varga nem számíthatott igazán kiemelkedő eredményre Pekingben. Vargát egyébként sem érheti szemrehányás, 21 éves, az ő ideje talán majd a következő olimpián jöhet el.

Amelyre egyébként már teljesen másképp kell készülni. Úgy tűnik, újra 3x3 percet kell majd bokszolni, a 4x2 perces mérkőzésidő ugyanis nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket.

Most azonban maradjunk még a jelenben és Pekingben. Kalucza Norbert, Bedák Pál és Szellő Imre még javíthat a hangulaton és a mérlegen.